Megyehíd / Falutörténet

Falutörténet

Neve már az Árpád-kori oklevelekben is előfordult. Első említését 1217-ből ismerjük.
Századokon áthúzódó, gazdagságra utaló építménnyel nem rendelkezünk.
1909-ben épült a Római Katolikus Templomunk, ami fiatalnak tekinthető. A templomot Őri Pál és neje építtette. Berendezése, a község lakóinak érdeme.
Felszentelésére 1910-ben került sor. Titulusa: Szent háromság. Ekkor van a község búcsúja.
Megyehíd község történetére nézve Mátyás király korából fennmaradt írásokban találkozunk először. (De állítólag már a rómaiak idejében lakott hely volt. Erre a Gyöngyös medréből előkerült nagyméretű téglák utalnak.)

1465-ben a kapornoki apátság birtokait, amelybe Megyehíd is beletartozott, ajándékozás címén adta Mátyás király István püspök apátsági kormányzónak és apátságnak. Ebben az időben Megyehíd községnek vámszedési joga is volt. A vámot a Gyöngyöst átívelő község hídjánál szedték.
Későbbi iratok szerint az Erdődiek birtoka lett Megyehíd, majd elcserélték a Zrínyiekkel, de később újra visszacserélték. 1830-ban Megyehídon az uraság gróf Erdődi Zsigmondné egy kocsmát és egy majort építtetett. A major neve: Lipótháza. Ezt később újjáépítették. 1945-ig gróf Erdődi Sándor tulajdona volt, majd TSZ, most egy család tulajdona. Megyehíd lakói mindig földművelésből és állattartásból éltek.

A pecsét és címertani szakirodalom megállapítása szerint a községi pecséthasználat elterjedése a XVIII. sz. közepére tehető. Ezt a megállapítást Megyehíd község pecsétje nemcsak igazolja, hanem 1726-os évszámával az egyik legkorábbi vasi községi pecsétté teszi.
A 26 mm átmérőjű, kerek pecsét közepében két szál virág között egy ekevas látszik. Körirata: "MEGEHIT 1726."

A községi pecséteken feltüntetett évszámokkal kapcsolatban sok a bizonytalanság és sokan megkérdőjelezik korjelző mivoltukat. Megyehíd esetében azonban kicsit archaizáló fonetikus írásmód, valamint a barokkos betű- és számformák, kétségtelenné teszi, hogy az 1726. év a pecsét vésetésének időpontjaként elfogadható. A pecsétnyomó az egész XIX. században, annak több mint a felében használatban volt. Mivel Megyehíd község anyagai sajnálatos módon nem kerültek levéltárba, a pecsét előfordulása csak az 1850-es évek szolgabírói irataiban regisztrálható. Első előfordulása egy 1852-ben kelt községi bizonyítványon dokumentálható.

Ezt a pecsétnyomót az 1890-es években, feltehetőleg a főszolgabíró utasítására a járás más községeivel együtt cserélték le, ekkor egy sematikus irathitelesítő bélyegzőt vettek használatba: "VAS MEGYE MEGYEHID KÖZSÉG SÁRVÁRI JÁRÁS" körirattal.

Ez a bélyegző 1907-ig maradt használatban. Ekkor végezték el Vas megyében a községek névtörzskönyv-vezetését, és mivel ennek következtében valamennyi község új bélyegzőt csináltatott, lehetőség lett volna a régi pecsétmotívum megtartására, illetőleg címerbe emelésére. Sajnos a község akkori vezetői ezt nem tartották fontosnak. Mentségükre legyen mondva, hogy a Vas megyei falvak nagy többsége sem tett másként.
Ekkor készült el az egészen 1949-ig használatban volt "VAS VÁRMEGYE MEGYEHID KÖZSÉG 1907." Köriratú bélyegző. 2002. évtől Megyehíd nevét hosszú í-vel írjuk.


« Vissza az előző oldalra!

Megyehíd Község Önkormányzata - Magyar